Havasi Cincérek Élete: Mi van a Gellérthegy alatt s felett?

A szombati napunkat a közmű cégek nyílt napja köré szerveztük.

Az első állomás a Rudas Fürdő volt, a Gellérthegy lábánál. Az Erzsébet híd lába alatt van egy Ivócsarnok, ahol 3, a hegyből előtörő forrás gyógyvizét lehetett megkóstolni és egyébként hétközben meg is lehet ezeket vásárolni.

Az Ivócsarnok bejárata

A források gyógyhatása és összetétele

A pohár így telik meg a langyos vízzel

Kóstolunk

A vizek elég érdekes ízüek voltak, a középső, azaz Attila víz elég kénes volt, a gyerekeknek nagyon nem jött be, de nekem szívesen adtak belőle. A néni nagyon kedves volt és egy palackból adott lehűtött vizet is, az már sokkal jobban ízlett a fiúknak is, kevésbé volt úgy átható illata és íze a víznek. Talán a Hungária víz a legfogyaszthatóbb langyosan, bár lehet nem ülnék le egy korsó ( fél liter) langyos vizet ott meginni, még ha csak 30 ft-ba is kerül.

Ezután a Gellért hegy felé vettük az irányt, de előbb jól megnéztük a vízesést, ha már megnéztük, meg is örökítettük.

Majd a hegyen sétáltunk sok sok lépcsőzéssel a Víztározó irányába, hiszen a program szerint be lehet menni megnézni. Miközben mászkáltunk a hegyoldalban sok-sok bodzabokrot láttunk és érzékeltünk az orrunkkal, így ellenállhatatlan vágyat kezdtünk érezni némi bodzaszörpre (folyt. köv. később). A fiúkkal gyorsan megtaláltuk a Gruber József víztároló medencét, no de Tekla Apával jól lemaradt, így némi kaland és kb negyed óra árán találtak oda, de mi addigra szereztünk jegyet a vezetett látogatáshoz 13 órára és mire odaértek még csak háromnegyed 1 volt:)))

A víztároló medence előtt a Vízművek sátra állt, ahol műszereket lehetett megnézni, feladatokat lehetett megoldani a Vízművek emblémájával ellátott szóróanyagokért ( nekünk is be kellett szereznünk néhányat), és persze csapvizet is lehetett inni, ezt a gyerekek jól meg is tették, nem számoltam hány pohár vizet ittak meg, de nem egyet:))))

A vezetett látogatáson sok érdekességet tudtunk meg a főváros víz ellátásáról, hogyan jut el hozzánk a víz, így egyre jobban látom mennyi félinfo van forgalomban. A lényeg a csapvíz igenis alkalmas fogyasztásra, középkemény és olcsóbb, de nem rosszabb, sőt néha ugyanaz, mint az ásványvíz.

így néz ki a víztároló egyik medence, a másik a tükörképe

ilyen betekintő ablakon át nézhettük meg a víztároló medencét

az egyik medence modellje

a játszós, kóstolós sátor

Felsétáltunk a víztároló tetejére, ott padok is vannak és a több oldalról felvezető lépcső jó játék.

Majd átsétáltunk a szobrokhoz, azaz a Filozófusok kertjébe, ide egy nagyon régi emlék fűz kettőnket, egy holdtöltés éjszakán találkoztunk ott többekkel ( a holdtöltének sajátos helye van az életünkben).

Majd visszaindultunk kicsit arra, amerről jöttünk, hogy szedjünk bodzát, ha már bodzaszörpöt szeretnénk készíteni, de lig indultunk el, ez a kép fogadott, így még váratott magára a bodza begyűjtése:)))

Majd jött a következő tűzoltó autó:

Velünk szemben leparkoltak:

Ezzel még nem volt vége jött mégegy:

Mint megtudtuk a tűzoltók is a Gruber József víztároló medencét jöttek megnézni, hiszen 2001. szeptember 11. óta csak évi két nyílt nap van, amikor be lehet tekinteni, előtte heti két nap lehetett.

A fiúk elintézték maguknak egy kérdéssel, hogy fel is szállhattak a tűzoltóautóba:

Végre szedhettünk bodzát is:

Innen jött a nagy feladat, átkerülni a hegy túloldalára, mert a Gellértfürdőben is nyílt nap van és vágytunk némi kuliszatitokra. Egy hosszú lépcsősor után a Bérc utcán találtuk magunkat, ahol jobbra indultunk és mire egy újabb úttal összetalálkoztunk volna elénk állt egy játszótér, a Dargay Attilának emléket állító Vuk játszótér.

Nem két perces volt a játszótéri tartózkodásunk, de még teljesíthetőnek tűnt, hogy 5 órára a vezetés kezdetére odaérjünk a Gellért fürdőhöz, de még hátra volt az út majdnem fele és közbe jött a csúszdapark is, itt csak néhány csúszás volt így, a játszóteret ki is hagytuk és fél 5 magasságában megérkeztünk a Gellértfürdőbe, ahol a büfét teszteltük, a bécsis zsemléjük 390 Ft-ért egész jó érték - ár aránnyal rendelkező táplálék, a magos kiflis szendvics 500-ért már kevésbé, főleg mert a sajtot hajszál vastagságúra szelték benne, a sonkának ez nem ártott, de a sajtnak igen. A maradék néhány percben az előteret jól megnéztük magunknak, majd jött a vezetés.

Az előtér középről

Középen a tetőablakok

Középen a padlón a mo

Az előtér végében a csordogáló kút medencéje is mozaikos

Az emeleti átjáróról az előcsarnok

Először 5 óra lévén a hullámmedencéhez rohantunk ki, a hullámot megnézni (óránként 10 percet működik és ez volt az aznapi utolsó), a csoport tagjai szerencsére működés közben is látni akarták a hullámgépet, így lerohantunk a gépházba, ahol megnézhettük az 1927 óta működő hullámgépet, működés közben, még az ajtó is beleremegett úgy dolgoztak a gépek.

Majd a beltéri medencét, a pezsgőfürdőt néztük meg és ott mesélt a vezető hölgy elég sokat magáról a fürdőről.

Ezután egy izgalmas kis séta következett, csövek alatt, fölött, mellett, alagúton át.

Itt megmutatta a hölgy merre van az ősforrás, ahonnan eredetileg táplálták a Gellért fürdőt, de az bekoszolódott, így most másik forrásból kapja a fürdő a vizet, nos a csövet láttuk, hiszen ha nem zárják csőbe, akkor ez is az előző sorsára jutna elkoszolódna, így nem lenne alkalmas fürdőzésre. Majd a föld alatti túránk során valahol a Gellért hegy alatt jártunk abban az alagútban, ami a Gellértfürdőt a ráczfürdővel köti össze, mi valahol félúton a Gellértfürdő és a Rudafürdő között járhattunk, ahol egyszercsak egy oldalnyílásban egy vaslétra vezetett fel. Ezen a vaslétrán fellépcsőzve tárult elénk egy barlang, amit Karfiolbarlangnak hívnak, nagyrészt borsókövek vannak a mennyezetén. Ez a rész állítólag nagyon nagyon régen, még a rakpartok előtti időkben iszapfürdő volt és nem valahol a föld alatt, hanem szintben a kinti úttal.